Székesfehérvár

Székesfehérvár régen és most – útikalauz, nem csak stopposoknak

Székesfehérvár egyike a legősibb magyar városoknak, középkori királyi székhely, egykori koronázóváros. Ma az ország egyik legerősebb ipari városa, közlekedési csomópont Budapest és Balaton között. Jelentős kulturális központ – történelmi belvárosában több mint tíz múzeum és kiállítóhely található páratlan értékű gyűjteményekkel. Az ősi és az új találkozása teszi egyedivé, ezt érhetjük tetten történelmi Belvárosában, ahol a modern kövezetben led világítású indacsíkok futnak.

Fehérvárt 972 körül alapították egy jól védhető, mocsaras terület dombjain a természetes utak találkozási pontja mentén, ez adta a település stratégiai és kereskedelmi jelentőségét. A Sárrét mocsaras peremén épített vár a Móri-árok legfontosabb természetes útvonalának völgykijáratát és a Sárvíz átkelőhelyét védte. Géza fejedelem itt építtette meg a magyarok első kőtemplomát, mely temetkezési helyéül is szolgált, fia I. István pedig királyi székhellyé tette a várost. Székesfehérvár Szent István városa: itt kezdte felépíteni magántemplomát, a Szűz Mária Prépostsági templomot, a későbbi koronázó templomot. Ide temették és itt avatták szentté államalapító királyunkat, itt született fia, a később szintén szentté avatott Imre herceg. Itt helyezték el a királyi trónt, őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd az ország levéltárát. A bazilikában koronázták királyainkat, és itt rendezték a királyi esküvőket. Itt volt a sókamara, és a pénzverőkamara is, s az I. István alapította székesfehérvári társkáptalan révén kulturális központ is lett a város. Feltételezések szerint ő vezette be a később országgyűléssé alakuló törvénykezési napokat, s tőle kapta Székesfehérvár a szabad királyi város címet és az ezzel járó kiváltságokat.

A koronázások, királyi esküvők és temetések mellett további országos jelentőségű események zajlottak Székesfehérváron. Az itt megtartott 1222-es Országgyűlésen hirdette ki II. András király az Aranybullát, az ország első alkotmányát, ahogy az esemény helyén emelt emlékmű hirdeti.

Szent Istvánt követően még nyolc Árpád-házi és hét vegyes házi király választotta végső nyughelyéül a koronázó bazilikát, s 38 királyunkat koronázták meg falai között. A középkori Magyarországon csak az lehetett törvényes uralkodó, akit Szent István koronájával Székesfehérváron koronáztak meg.

Ma a bazilikának csak a romjait találjuk a Nemzeti Emlékhelyen, de elképzelhetjük a monumentális épület méreteit: a belváros valamennyi ma álló temploma elférne benne.

A Belváros máig megőrizte középkori utcaszerkezetét, díszei a barokk, rokokó és copf épületek lettek. Közülük is kiemelkedik a belváros barokk gyöngyszeme, a Hiemer-ház, a magyar copf építészet kiemelkedő alkotása, a Püspöki palota, vagy a Vörösmarty Színház, a magyar nyelvű színjátszás bölcsője, ahol ma is a legnagyobbak játékát élvezheti a közönség. A késő barokk képzőművészet változatos formavilágú, virtuóz alkotásaival a belvárosi templomokban, a Szemináriumi- és Ciszterci-templomban találkozhatunk.

A XX. század első éveiben kezdődött ipartelepítés az 1950-es évek második felében indult gyors fejlődésnek, ennek betetőzéseként Székesfehérvár 1990-ben megyei jogú városi rangot kapott, mára pedig a Közép-Dunántúli Régió legjelentősebb városa lett. Az erős gazdasági centrum magjában ékszerdobozként ragyog a 2013-ban felújított történelmi Belváros, ami tele van élettel, nyárestéken mediterrán hangulatot idéz. A város életét izgalmas programok és rendezvények pezsdítik fel egész évben, amit érdemes a belvárosi éttermek, kávézók hangulatos teraszain élvezni. Már csak azért is, mert közben a helyi étel- és italkínálatot is kipróbálhatjuk, akár az ország egyetlen vidéki top 10-es éttermében, amely a Hiemer-házban kapott helyet. Nem szabad kihagyni a 2013-as év fagylaltját és a 2014-es ország tortáját, a Somlói Revolúciót, hiszen mindkettőt fehérvári cukrászmester jegyzi. Aki pedig a belvárosi nyüzsgés és városnézés közben, vagy azután lazításra vágyik, választhatja a kagylódíszítésű szecessziós műemléki Árpád Fürdőt, vagy az árnyas ligeteket, de talál rekortán hobbifutópályát is a belváros közvetlen közelében.

A múzeumi barangolásra hagyjunk elegendő időt Fehérváron! A Szent István Király Múzeum kiállítóhelyeinek felfedezését kezdjük a Nemzeti Emlékhelyen, ahol a Szent István-mauzóleumban található szarkofág körül a falakon Aba Novák Vilmos történelmi seccóján a Szent Korona történetét és a Szent Jobb legendáját követhetjük nyomon. A Régészeti kiállításon évezredek kincsei között megcsodálhatjuk a királyi bazilika értékes kőfaragványainak maradványait is. A különleges Fekete Sas Patikamúzeum mellett rendkívül népszerűek a képzőművészeti tárlatok a Deák és a Csók István Képtárban. Utóbbiban őrzik Aba-Novák Vilmos világhírű pannóját, amely az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonját díszítette. A Hetedhét Játékmúzeum Európa-hírű játékgyűjteményében több ezer miniatűr játék és baba kapott helyet az egykori polgári miliőt bemutató enteriőrökbe rendezve.

A fehérvári kirándulásból nem maradhat ki a Bory-vár sem. A 20. századi lovagvár, a romantika fellegvára a város legkülönösebb építménye, amit Bory Jenő építész-szobrászművész emelt két kezével felesége és gyermekei számára. Közel negyven nyáron át készült a lenyűgöző alkotás jórészt betonból, mely jelentős újítás volt a korában.

Székesfehérvár programnaptára egész évben zsúfolt, egymást érik a színvonalas rendezvények. A történelmi főváros legfontosabb eseményére augusztusban kerül sor. A Szent István ünnepe köré szervezett, tíznapos Székesfehérvári Királyi Napok olyan egyedi kulturális csemegékkel várja vendégeit, melyek valóban csak Székesfehérvárhoz köthetőek. A Koronázási Szertartásjáték a Fehérváron koronázott királyok életét, legendáit és koronázásukat jeleníti meg grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával. Esténként a belváros házfalain mozgó történelmi képregényen köszön vissza történetük. A középkori vásári forgatagban időről időre feltűnnek a csaknem öt méter magas királyi óriásbábok is, majd vezetésükkel augusztus 20-án nagyszabású történelmi felvonulást élvezhetünk. A programokat a több mint 20 éve töretlen népszerűséget élvező Nemzetközi Néptáncfesztivál tánckavalkádja kíséri. A királyi rendezvény mellett a legismertebbek a Kortárs Művészeti Fesztivál, a Hetedhét Játékfesztivál, az Alba Regia Jazzfesztivál, a FEZEN, és a varázslatos Fehérvári Advent.

Székesfehérvár gazdag szállásválasztékában három 4 csillagos, négy 3 csillagos és egy 2 csillagos hotel mellett panziók, belvárosi apartmanok, diákszállások közül válogathatnak a vendégek. Az elmúlt 5 év során a vendégéjszakák és a látogatók száma is több mint duplájára nőtt, a város egyre kedveltebb a kulturális értékekre fogékony utazók körében. Páratlan történelmi örökség és friss, pezsgő kulturális élet egy izgalmas közösségi térben. Ez Székesfehérvár, ahol jó élni és jó lenni, mert az ittlét önmagában is élmény, amit tovább fokoznak az egész éven át tartó színvonalas rendezvények, az itt őrzött muzeális kincsek, a világraszóló sportesemények, vagy egyszerűen csak a helyi élet pezsgése. Múlt, jelen és jövő együttélése teszi egyedivé és ellenállhatatlanná, egyszerűen: királyivá.

Székesfehérvár turisztikai lehetőségeiről itt olvashatnak bővebben:

http://turizmus.szekesfehervar.hu/